Január 29. – 335. nap – Szentírás napról napra

Jón 3-4

Ninive megtér és bocsánatot nyer.

3¹Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: ²„Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!” ³Jónás fölkelt és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. ⁴Jónás bement a városba, egynapi járásnyira, és hirdetni kezdte: „Még negyven nap, és Ninive elpusztul!” ⁵Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. ⁶Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ő is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. ⁷Aztán a király és a főemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: „Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. ⁸Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. ⁹Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk!” ¹⁰Amikor Isten látta, hogy letérnek gonosz útjaikról, megbánta a rosszat, amivel fenyegette őket, és nem tette meg.

A próféta panasza és Isten válasza.

4¹Jónáson nagy szomorúság vett erőt, és haragra gerjedt. ²Így imádkozott az Úrhoz: „Ó Uram, vajon nem megmondtam-e ezt már akkor, amikor még otthon voltam? Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat. ³Most azonban vedd el tőlem az életemet, mert jobb nekem a halál, mint az élet.” ⁴Az Úr így felelt: „Azt hiszed, jogos a haragod?” ⁵Jónás kiment a városból, és leült a várostól keletre. Csinált magának egy sátort, és annak árnyékában ülve figyelte, hogy mi fog történni a várossal. ⁶Az Úr parancsára egy ricinusbokor nőtt Jónás fölé, árnyékot vetett a feje fölé, és megvédte a rosszulléttől. Jónás nagyon megörült a ricinusnak. ⁷Másnap hajnalban azonban az Úr egy férget rendelt oda. A féreg megrágta a ricinust, úgyhogy kiszáradt. ⁸Amikor aztán fölkelt a nap, az Úr forró keleti szelet támasztott, s a nap is hevesen tűzött Jónásra. Olyan rosszul lett, hogy a halált kívánta magának: „Jobb nekem a halál, mint az élet!” ⁹Ekkor az Isten így szólt Jónáshoz: „Azt hiszed, jogos a haragod a ricinusbokor miatt?” Azt felelte: „Igen, jogosan haragszom, egészen a halálig!” ¹⁰Erre az Úr azt mondta: „Bánkódsz emiatt a ricinus miatt, jóllehet nem is gondoztad és nem is nevelted. Az egyik éjjel felnőtt, a másik éjjel elpusztult. ¹¹Hát akkor én ne irgalmazzak Ninivének, a nagy városnak, amelyben több mint százhúszezer olyan ember van, aki még nem tud különbséget tenni a jobb és a bal keze között, és igen sok állat?”

Sir 21

Különféle bűnök

21¹Fiam, ha vétkeztél is, többé ne tedd, régebbi bűneid miatt pedig imádkozzál. ²Mint a kígyó elől, menekülj a bűntől, mert megharap, hogyha közelébe kerülsz. Fogai olyanok, mint az oroszláné, elrabolja velük az ember életét. ³Minden igazságtalanság kétélű kard, sosem gyógyul meg a seb, amit ejt.⁴Palotákat rombol az erőszak s kevélység, így a fennhéjázó háza összeomlik. ⁵Ha Istennek fülébe jut a szegény imája, akkor nem késik az ítélete. ⁶Aki gyűlöli az intést, az a bűnös nyomában jár, aki az Urat féli, az a szívére veszi. ⁷A szájhőst messziről föl lehet ismerni, s a bölcs észreveszi, amikor kisiklik. ⁸Aki idegen pénzen építi a házát, a saját sírhalmához hordja a köveket. ⁹Mint egy csomó kóc, olyan a bűnösök gyűlése, a végzetük pedig emésztő tűz lángja. ¹⁰A bűnös életútja ki van kövezve, de az út vége az alvilág mélysége. ¹¹Ura érzékeinek, aki megtartja a törvényt, a teljes bölcsesség az Isten félelme. ¹²Sok semmit sem tanul, mert nincs tehetsége, de van tehetség, amely keserűséggel jár. ¹³A bölcs tudománya nő, mint az áradat, a tanácsa olyan, mint az élő víz forrása. ¹⁴A balgának szíve olyan, mint az összetört edény, nincs az a tudás, amely összeragaszthatná. ¹⁵Hogyha a bölcs ember meghall egy okos szót, dicséri és egy másikat fűz hozzá. Ha a balga hallja, csúfot űz belőle, és egyszerűen a háta mögé dobja. ¹⁶Balgával beszélni súlyos úti poggyász, de a bölcs ajkán kellemes hang csendül.¹⁷Értelmes szót vár a gyűlésen az ember, és a bölcs szavait szívében forgatja. ¹⁸A balga bölcsessége olyan, mint az összedőlt ház, a tudása pedig ostoba fecsegés. ¹⁹A balgának olyan a tanulás, mint lábnak a bilincs, mint a csuklóbilincs az ember jobbján. ²⁰A balgának messze hallik a hangja, ha nevet, az okos ember csendesen mosolyog. ²¹A megfontolt embernek a fegyelem, mint az arany ékszer, mint a díszes karkötő, amit a jobb karján visel. ²²A balgának lába berohan a házba, a tapasztalt ember sokkal tartózkodóbb. ²³A balga már az ajtóból beles a házba, a jól nevelt ember megáll kívül. ²⁴Neveletlenség az ajtón hallgatózni; a bölcs nagyothall, ha pletykálnak előtte. ²⁵A fecsegők ajka mások szavait szajkózza, a bölcs minden szavát leméri mérlegen. ²⁶A balga a szájában hordja a szívét, a bölcsnek szívébe van rejtve a szája. ²⁷Amikor ellenfelét átkozza a gonosz, a saját maga fejére szór átkot. ²⁸Aki rágalmaz, az magát szennyezi be, s akárhol lakjék is, gyűlölik az ilyet.

2Pét 3

Krisztus eljövetele.

3¹Szeretteim, ez már a második levelem, amelyet nektek írok. Arra törekszem, hogy bennük emlékeztesselek benneteket, és így ébren tartsam bennetek a tiszta gondolkodást, ²hogy jussanak eszetekbe, amiket a szent próféták előre megmondtak; továbbá Urunk és Megváltónk parancsa, amelyet apostolaitok közöltek veletek.³Először is értsétek meg, hogy az utolsó napokban csúfondáros gúnyolódók fognak fellépni, akik saját vágyaik szerint élnek, ⁴és azt mondják: „No, hol van (Krisztus) megígért eljövetele? Amióta atyáink meghaltak, minden marad úgy, ahogy a teremtés kezdetétől volt.” ⁵De ezek szándékosan tagadják maguk előtt, hogy az ég ősidőktől fogva volt, és a föld is azóta, hogy Isten szavára a vízből és a víz által létrejött. ⁶Így pusztult el vízözönnel az akkori világ is. ⁷De a mostani eget és földet ez a szó megmentette, hogy az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára megmaradjon a tűznek. ⁸Szeretteim, főképp egy dolog ne kerülje el figyelmeteket: az, hogy egy nap az Úr előtt annyi, mint ezer év, ezer év pedig annyi, mint egy nap. ⁹Az Úr nem késik ígéretét teljesíteni, ahogy némelyek késedelmeskedésnek tartják, hanem türelemmel viseltetik irántatok, mert nem akarja, hogy valaki is elvesszen, hanem hogy mindenki bűnbánatot tartson. ¹⁰Mint a tolvaj, úgy jön el az Úr napja. Ezen a napon az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a tűz hevétől felbomlanak, a föld és ami rajta van, elenyészik. ¹¹Mivel így minden elpusztul, minden tekintetben szentül és vallásosan kell élnetek, ¹²hiszen várjátok és siettetitek Isten napjának eljövetelét, amikor is az egek lángba borulnak és felbomlanak, az elemek a tűz hevétől megolvadnak. ¹³Mi ígérete alapján új eget és új földet várunk, az igazságosság hazáját.

Befejezés.

¹⁴Szeretteim, minthogy ezt várjuk, legyetek rajta, hogy békességben, tisztán és feddhetetlenül találjon benneteket. ¹⁵Urunk türelmét tartsátok üdvösségnek, ahogy szeretett testvérünk, Pál írta nektek ajándékul kapott bölcsességében ¹⁶minden olyan levélben, amelyben ezekről a dolgokról beszél. Vannak bennük nehezen érthető dolgok, ezeket a tanulatlan és állhatatlan emberek kicsavarják a saját vesztükre, akárcsak a többi Írást is. ¹⁷Szeretteim, mivel már eleve tudtok erről, vigyázzatok, nehogy a gonoszok tévedése elsodorjon benneteket, és elveszítsétek biztonságotokat. ¹⁸Gyarapodjatok Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus kegyelmében és ismeretében. Neki legyen dicsőség most és az örökkévalóság napján! Ámen.