Február 4. – 341. nap

 

Szof 1-3

Szofoniás könyve

1¹Az Úr szózata, amelyet Szofoniáshoz, Kusi fiához intézett, Júda királyának, Jozijának, Ámon fiának idejében. Kusi Gedaljának, az meg Amarjának, az meg Hiszkijának volt a fia.

I. AZ ÚR NAPJA JÚDÁBAN

Kozmikus előjáték

²Bizony, elpusztítok mindent a föld színéről – mondja az Úr. ³Elpusztítok embert, állatot, elpusztítom az ég madarait, a tenger halait; elbuktatom a gonoszt, eltörlöm az embert a föld színéről – mondja az Úr.

Az idegen istenek tisztelete ellen

⁴Kinyújtom kezemet Júda ellen, és Jeruzsálem minden lakója ellen. Eltörlöm erről a helyről Baált maradéktalanul, szolgáinak nevével és papjaival együtt. ⁵Azokat, akik a tetőkön leborulnak az ég serege előtt; azokat, akik bár az Úr előtt borulnak le, mégis Milkom nevére esküsznek; ⁶azokat, akik elfordulnak az Úrtól, akik nem keresik az Urat, és nem törődnek vele. ⁷Hallgassatok el az Úr, az Isten előtt, mert közel van az Úr napja. Igen, az Úr készített áldozatot, ő szentelte meg a meghívottakat.

Az udvari tisztviselők ellen

⁸Az Úr áldozatának napján meglátogatom a vezetőket, a király háza népét, azokat, akik idegen ruhába öltöznek. ⁹Meglátogatom azon a napon mind, akik átlépik a küszöböt, akik uruk házát erőszakkal és csalással töltik tele.

A jeruzsálemi kereskedők ellen

¹⁰Azon a napon – mondja az Úr – harsány kiáltás hallatszik majd a Hal-kapu felől, jajveszékelés az Újváros felől, félelmetes zaj a magaslatokról. ¹¹Jajgassatok, akik a völgyben laktok, mert elpusztult minden kereskedő nép, eltűnt mind, aki az ezüstöt mérte.

A hitetlenek ellen

¹²Abban az időben lámpással átkutatom majd Jeruzsálemet, és megbüntetem az embereket, akik poshadnak, mint a bor sepreje. Akik azt mondják szívükben: „Az Úr nem tehet sem jót, sem rosszat.” ¹³Akkor majd prédává lesz kincsük, házuk meg pusztasággá. Házat építettek? Nem fogják lakni! Szőlőt ültettek? Nem fogják inni a borát!

Az Úr napja

¹⁴Közel van már az Úr napja, közel bizony, hamarosan elérkezik. Mily szörnyű kiáltozás az Úr napján! Mintha harcos hallatna csatakiáltást. ¹⁵Az a nap a haragnak a napja, a szorongatásnak és a gyötrelemnek a napja, a pusztításnak és a fosztogatásnak a napja, a sötétségnek és a homálynak a napja, a felhőknek és a komor fellegeknek a napja. ¹⁶Olyan nap, amelyen harsog a kürt és felhangzik a csatakiáltás a megerősített városok és a magas bástyák ellen. ¹⁷Veszedelmet hozok az emberekre, botorkálnak majd, mint a vakok, [mert vétkeztek az Úr ellen]. Vérük kiloccsan, mintha por volna, holttestük, mintha szemét. ¹⁸Ezüstjük, aranyuk nem mentheti meg őket. Az Úr haragjának napján, féltékenysége tüzében elpusztul az egész föld, mert megsemmisíti, kiirtja a föld minden lakóját.

Befejezés: buzdítás a megtérésre

2¹Szállj magadba, térj magadba, ó, szeretetre méltatlan nemzet! ²Mielőtt elűznének benneteket, s eltűnnétek, mint a pelyva; mielőtt rátok zúdulna az Úr izzó haragja, [mielőtt elérkezne hozzátok az Úr haragjának napja]: ³keressétek az Urat ti, szegényei a földnek, akik teljesítitek parancsait. Keressétek az igazságot, keressétek az alázatot, talán menedéket találtok az Úr haragjának napján.

II. A NÉPEK ELLEN

A nyugati ellenség: a filiszteusok

⁴Gáza bizony lakatlanná válik, Askelon meg pusztasággá. Asdodot fényes nappal űzik el, Ekront pedig tövestül kitépik. ⁵Jaj a tengerpart lakóinak, és a krétaiak nemzetségének! Ezt mondja az Úr nektek: „Megalázlak, filiszteusok földje, lerombollak, kiirtom lakóidat. ⁶Legelő lesz belőled, tengerpart, pásztorok mezeje, és juhok akla. ⁷Osztályrészül jutsz majd annak, aki megmarad Júda házából. Kihajtanak oda legeltetni, este pedig lepihennek Askelon házai között, mert az Úr, az ő Istenük meglátogatja őket, és jóra fordítja sorsukat.”

A keleti ellenség: Moáb és Ammon

⁸Hallottam, amint Moáb gyalázkodott, és Ammon fiai káromkodtak: gyalázták népemet, és kérkedtek határaikkal. ⁹Ezért – amint igaz, hogy élek! – mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Moáb olyan lesz, mind Szodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomorra: a bogáncs birodalmává, sóhalmazzá, pusztasággá mindörökre. Népem maradéka kifosztja őket, aki fennmarad a népből, tulajdonul kapja. ¹⁰Kevélységükért ezt kapják majd, mivel gyalázkodtak és hatalmaskodtak a Seregek Urának népe fölött. ¹¹Rettenetes lesz az Úr hozzájuk. Amikor majd kipusztítja a föld minden istenét, leborulnak előtte, mindenki a maga hazájában, a népek minden szigete.

A déli ellenség: Etiópia

¹²És ti is, etiópok: átjárja őket a kardom.

Az északi ellenség: Asszíria

¹³Kinyújtja kezét észak ellen, romba dönti Asszíriát; Ninivét pusztasággá teszi, kiaszott sivataggá. ¹⁴Nyáj tanyázik benne, mindenféle állat a völgyből; a pelikán és a sündisznó is szobrai között éjszakázik. Az ablakban bagoly huhog, és a holló a küszöbön, mert cédrus(burkolat)át levették. ¹⁵Ez volna a virágzó város, amely biztonságot élvezett? Amely így szólt szívében: „Csak én! Rajtam kívül nincsen más!” Lám, romhalmazzá vált, vadak tanyájává. Aki csak arra jár, fütyül és a kezét rázza.

III. JERUZSÁLEM ELLEN

A nép vezetői ellen

3¹Jaj a lázadó és tisztátalan városnak, a hatalmaskodónak! ²Nem hallgatott a szóra, nem fogadta el a figyelmeztetést. Nem bízott az Úrban, Istenéhez nem közeledett! ³A főemberek olyanok ott, mint az ordító oroszlánok. Bírái, mint az esti farkas: reggel nincs min rágódniuk. ⁴Prófétái fennhéjázók és gonosztevők, papjai megszentségtelenítik, ami szent, és megszegik a törvényt. ⁵Csak az Úr igaz ott, aki nem művel semmi gonoszat: minden reggel kihirdeti törvényét, egyetlen hajnalban sem mulasztja el, és a gonoszságot nem ismeri.

Tanulság a népek sorsáról

⁶Elpusztítottam a népeket, bástyáik leomlottak: kihalttá tettem utcáikat, nem jár ott senki sem. Városaikat kifosztották, nincs ember, aki lakja őket. ⁷Azt gondoltam: „Te majd félsz engem, megfogadod az intelmet; nem tévesztheti szem elől, hogy hányszor meglátogattam.” De nem! Sietve tovább folytatták gonosz üzelmeiket.⁸Azért várjatok csak rám – mondja az Úr –, a napra, amelyen felállok és vádat emelek. Mert elhatároztam, hogy egybegyűjtöm a népeket, összegyűjtöm az országokat, hogy rájuk zúdítsam haragomat, indulatomnak egész hevét.

IV. ÍGÉRETEK

A pogányok megtérése

⁹Igen, akkor majd tiszta ajkat adok a népeknek, hogy mindannyian segítségül hívhassák az Úr nevét, és egy szívvel szolgáljanak neki. ¹⁰Etiópia folyóin túlról is hoznak majd nekem áldozatot az én híveim.

Izrael maradéka

¹¹Azon a napon nem kell majd szégyenkezned a tetteid miatt, amelyeket ellenem elkövettél. Mert akkor majd eltávolítom körödből, akik gőgösek s hivalkodnak. Nem fogsz többé kérkedni szent hegyemen. ¹²Nem hagyok meg belőled, csak egy szerény kis népet, amely az Úr nevében reménykedik: ¹³Izrael maradékát. Nem művelnek többé gonoszságot, nem beszélnek hazugságot, nem lelsz majd csalfa nyelvet a szájukban. Legelnek, letanyáznak, és senki sem zavarja meg őket.

Örömének

¹⁴Dalolj, Sion leánya, zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya! ¹⁵Nem hajtja végre rajtad az ítéletet az Úr, elűzte ellenségedet, Izraelnek az Úr a királya, ne félj többé semmi rossztól! ¹⁶Azon a napon így szólnak majd Jeruzsálemhez: Ne félj, Sion! Ne lankadjon kezed! ¹⁷Veled van az Úr, a te Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével, örül majd neked ujjongó örömmel,¹⁸mintha ünnepet ülne.

Visszatérés a szórványból

¹⁸A balsorsot elfordítottam tőled, hogy ne viseld többé a gyalázatot. ¹⁹Lám, büntetéssel sújtom minden elnyomódat. Abban az időben megmentem a sántát, összegyűjtöm a számkivetetteket. Dicsőséget és hírnevet szerzek nekik az egész földön, amikor majd jóra fordítom sorukat. ²⁰Abban az időben hazavezetlek titeket, abban az időben összegyűjtlek benneteket. Dicsőséget és hírnevet szerzek nektek a föld népei között, amikor majd jóra fordítom sorsotokat, a szemetek láttára – mondja az Úr.

 

Sir 27

27¹Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar. ²Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn. ³Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza.

A szó

⁴Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha beszél, kiderül az ember gyengéje. ⁵Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a beszéde szabja meg. ⁶A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet, az embert szavai szerint ítélik meg. ⁷Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a legjobb próbája.

Az igazságosság

⁸Ha törekszel az igazságosságra, akkor eléred, s díszes öltözetként magadra veheted. ⁹A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver tanyát, ahol gyakorolják. ¹⁰Lesben áll, s prédáját várja az oroszlán, így les a bűn is arra, aki jogtalant tesz. ¹¹Az igaz ember mindig bölcsességet mond, a balga azonban változik, mint a hold. ¹²Balgák körében tartsd számon az időt, bölcsek közt időzz el aggodalom nélkül. ¹³Csupa förtelem a balgák fecsegése, bűnös örömök közt harsog kacagásuk. ¹⁴Az esküdözők beszéde hajmeresztő, veszekedésüket hallani is szörnyű. ¹⁵A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

A titok

¹⁶Aki elárulja a titkot, elveszíti a bizalmat, nem talál senkit, aki barátkoznék vele. ¹⁷Szeresd barátodat és maradj hű hozzá, s ha titkát fölfeded, ne keresd föl többé. ¹⁸Mert mint aki megöli ellenségét, te is megölöd barátod szeretetét. ¹⁹Mert mintha elengedted volna kezedből a madarat, eldobtad barátodat, s többé nem szerzed meg. ²⁰Ne próbáld követni, messzire távozott, a hurokból menekült, mint a gazella szokott. ²¹A seb beköthető, a viszály enyhíthető, de aki a titkot elárulja, annak nincs miben bíznia.

A színlelés

²²Gonoszságot forral, aki hunyorít szemével, s nem is lehet attól eltántorítani. ²³Szemtől szembe szép szavakkal áltat, csodálattal hallgat, amikor megszólalsz. Csakhogy a hátad mögött kicsavarja a szót, és botrányt kerekít a szavaidból. ²⁴Semmit sem utálok úgy, mint az ilyet, bizonnyal gyűlöli maga az Úr is. ²⁵Aki követ dob fel, magát dobja fejbe, magát sebzi meg, aki alattomban támad. ²⁶Aki másnak vermet ás, maga esik bele, magát fogja meg, aki másnak csapdát állít. ²⁷Aki gonoszságot művel, az rá hárul vissza és nem gondolja, honnan szakadt reá.²⁸Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás. ²⁹Akik a jók bukásán örülnek, csapdába esnek, s fájdalom őrli fel őket, mielőtt meghalnak.

A bosszúvágy

³⁰A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös.

 

2Jn 1

János második levele

Bevezetés.

1¹Én, „az Öreg”, a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket az Igazságban szeretek, ²de nemcsak én, hanem mindenki, aki megismerte az Igazságot, amely bennünk van, és velünk lesz örökre. ³Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!

A szeretet parancsa.

⁴Igen örültem, hogy gyermekeid közt olyanokat találtam, akik az Igazságban élnek az Atyától kapott parancs szerint. ⁵És most kérlek, Úrnő, nem mintha új parancsról írnék neked, hisz ez kezdet óta parancsunk: Szeressük egymást! ⁶Ez a szeretet azt jelenti, hogy parancsai szerint éljünk. Ez hát a parancs, mint ahogy kezdettől fogva hallottátok, hogy éljetek szeretetben.

Óvás a tévtanítóktól.

⁷Mert sok csaló fellépett a világban, aki nem vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el. Az ilyen csaló és antikrisztus. ⁸Vigyázzatok magatokra, nehogy elveszítsétek, amit már megszereztetek, hanem teljes bért kapjatok. ⁹Aki ezen túlmegy, és nem marad meg Krisztus tanításában, nem mondhatja magáénak az Istent. De aki kitart a tanításban, az Atyát is, a Fiút is magáénak mondhatja. ¹⁰Ha valaki nem ezzel a tanítással megy hozzátok, még csak ne is köszönjetek neki. ¹¹Mert aki köszön neki, részes gonosz tetteiben.

Befejezés.

¹²Még sok mindenről tudnék írni, de nem akarom papírra és tintára bízni. Remélem, hogy egyszer eljutok hozzátok, és élőszóval mondom el, hogy örömünk teljes legyen. ¹³Üdvözölnek kiválasztott nővéred gyermekei.

 

Hírdetés