Február 5. – 342. nap – Szentírás napról napra

Agg 1-2

Aggeus könyve

A templom újjáépítése.

1¹Dárius király 2. esztendejében, a hatodik hónapban, a hónap első napján az Úr a következő szózatot intézte Aggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtiel fiához, Júda helytartójához, és Józsuéhez, Jehocadak fiához, a főpaphoz: ²Ezt üzeni a Seregek Ura: Ez a nép azt mondja: „Nem jött el még az idő, hogy újjáépítsük az Úr templomát!” ³[Ezt a szózatot intézte (hozzájuk) az Úr Aggeus próféta által:] ⁴Ugye annak már itt az ideje, hogy kényelmes házakban lakjatok, noha ez a hajlék még romokban hever? ⁵Azért most ezt mondja a Seregek Ura: Gondolkozzatok el sorsotokról! ⁶Sokat vetettetek, de keveset takarítottatok be, ettetek, de nem laktatok jól, ittatok, de nem lettetek ittasok, ruhát öltöttetek, de nem melegedtetek föl, a napszámos lyukas erszénybe rakta a bérét. ⁷Ezt mondja a Seregek Ura: Gondolkozzatok el sorsotokról! ⁸Menjetek föl tehát a hegyre, hozzatok fát és építsétek újjá a templomot! Kedvem találom majd benne és megdicsőülök általa – mondja az Úr. ⁹Bő termésre számítottatok, és lám, szűkös lett. Betakarítottátok, de elfújtam. Ugyan miért? – mondja a Seregek Ura. Hajlékom miatt, amely romokban hever – mindegyiketek csak a maga házával törődik. ¹⁰Ezért nem adta meg az ég az esőt, ezért nem adta meg a föld a termést. ¹¹Szárazságot bocsátottam a földre, a hegyekre, a búzára, a borra, az olajra és mindenre, amit a föld terem az emberekre, az állatokra és a kéz minden munkájára. ¹²Zerubbábel, Sealtiel fia és Józsue, Jehocadak fia, a főpap és a nép maradéka hallotta az Úrnak, az ő Istenüknek szavát, és Aggeus próféta beszédét, akit az Úr, az ő Istenük küldött hozzájuk, s a népet elfogta az Úrtól való félelem. ¹³Aggeus, az Úr követe így szólt a néphez: „Veletek vagyok!” – mondja az Úr. ¹⁴Az Úr pedig fölkeltette Zerubbábelben, Sealtiel fiában, Júda helytartójában a buzgóságot, és Józsuében, Jehocadak fiában, a főpapban a buzgóságot, és a nép maradékában a buzgóságot. El is kezdték a munkát a Seregek Urának, az ő Istenüknek házában. ¹⁵Ez a hatodik hónap huszonnegyedik napján történt.

A templom dicsősége.

2¹Dárius király 2. esztendejében, a hetedik hónapban, a hónap huszonnegyedik napján az Úr szózatot intézett Aggeus próféta által ²Zerubbábelhez, Sealtiel fiához, Júda helytartójához és Józsuéhoz, Jehocadak fiához, a főpaphoz és a nép maradékához: ³Ki van közületek még életben, aki látta ezt a házat hajdani dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye olyan a szemetek előtt, mintha nem is volna? ⁴De most, bátorság Zerubbábel! – mondja az Úr. Bátorság, Józsue főpap, Jehocadak fia! Bátorság, egész népe az országnak – mondja az Úr. Dolgozzatok! Hiszen én veletek vagyok! – mondja a Seregek Ura. ⁵Lelkem közöttetek lakik! Ne féljetek! ⁶Igen, ezt mondja a Seregek Ura. Még egy kis idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. ⁷Megrendítem mind a népeket, és ideáramlik minden népnek a kincse. Betöltöm ezt a templomot dicsőséggel – mondja a Seregek Ura. ⁸Enyém az ezüst! Enyém az arany! – mondja a Seregek Ura. ⁹Ennek az új templomnak a dicsősége felülmúlja a régiét – mondja a Seregek Ura, mert ezen a helyen adom a békét – mondja a Seregek Ura.

Kérdés a papokhoz.

¹⁰A kilencedik hónap huszonnegyedik napján, Dárius király 2. esztendejében a következő szózatot intézte az Úr Aggeus prófétához: ¹¹Ezt mondja a Seregek Ura: Kérdezd csak meg a papoktól, hogy áll a dolog: ¹²„Ha valaki szentelt húst visz ruhája szegélyében, és ruhája szegélyével kenyeret, főzeléket, bort, olajat vagy bármilyen ételt érint, vajon azok is szentté válnak-e?” A papok azt felelték, hogy nem. ¹³Aggeus folytatta: „Ha valaki holttest érintése által tisztátalanná vált, és hozzáér ezekhez, vajon ezek is tisztátalanná válnak?” A papok azt felelték, hogy igen. ¹⁴Erre Aggeus azt mondta: Ilyen a nép is! Ilyen ez a nemzet is színem előtt! – mondja az Úr. Ilyen minden munkájuk, és tisztátalan minden, amit itt feláldoznak.

A bő termés ígérete.

¹⁵Ezért tehát vizsgáljátok meg magatokat mától fogva a jövőben! Mielőtt követ kőre tennétek az Úr szentélyében: ¹⁶hogy ment a sorotok? Ha valaki húszmérőnyi rakásért ment, csak tízmérőnyit talált. Ha valaki a sajtóhoz ment, hogy ötven korsóval sajtoljon, csak hússzal töltött meg. ¹⁷Aszállyal, üszöggel, jégesővel sújtottam kezetek minden munkáját, és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr. ¹⁸Gondolkodjatok el rajta, ma és a jövőben is [a kilencedik hónap huszonnegyedik napjától fogva, attól a naptól kezdve, amelyen az Úr templomának alapjait letettétek, fontoljátok meg], ¹⁹hiányzik-e még a gabona a magtárból? S tán még mindig nem terem a szőlő, a fügefa, a gránátalmafa és az olajfa? Mától fogva áldást osztok.

A Zerubbábelnek tett ígéret.

²⁰A hónap huszonnegyedik napján – a második alkalommal – ezt a szózatot intézte az Úr Aggeushoz: ²¹Mondd meg Zerubbábelnek, Júda helytartójának: Megrendítem az eget és a földet. ²²Ledöntöm az országok trónját és összezúzom a pogányok országának hatalmát. Felforgatom a szekeret és a rajta ülőt. Elesnek a lovak, a lovasok meg egymás kardjába dőlnek. ²³Azon a napon – mondja a Seregek Ura – foglak, Zerubbábel, Sealtiel fia, én szolgám – mondja az Úr –, és olyanná teszlek, mint a pecsétgyűrű. Mert téged választottalak ki – mondja a Seregek Ura.

Sir 28

28¹Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. ²Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is megbocsátják vétked. ³Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? ⁴Aki nem könyörül meg az embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik? ⁵Jóllehet csak ember, kitart a haragban – hát az ő bűneiért ki ad elégtételt? ⁶Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat. ⁷Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársad, az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.

A veszekedés

⁸Kerüld a civódást, s kevesebb bűnöd lesz, a hirtelen haragú ember viszályt támaszt. ⁹A bűnös a jóbarátot is elvadítja, a veszély magvát hinti a békén élők közé. ¹⁰A tűz úgy lobog, ahogy a fát rakják, a vita hevétől fokozódik a viszály. Az embernek ereje szerint nő a dühe, és vagyona szerint fokozódik haragja. ¹¹A parázs veszekedés felszítja a tüzet, a hirtelen harag vérontásra vezet. ¹²Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.

A nyelv

¹³Átkozd a besúgót s a kétféleképp szólót, sok békében élőt vittek már romlásba. ¹⁴Sokat megrendített már a harmadik nyelv, az egyik néptől a másikhoz kergetett. Romhalmazzá tett már erős városokat, s nagy emberek házát is romba döntötte. ¹⁵Eltaszított már derék asszonyokat a harmadik nyelv, s elragadta tőlük munkájuk gyümölcsét. ¹⁶Aki figyel rá, nem talál nyugalmat, s nem élhet békében többé soha. ¹⁷Csíkot hagy a bőrön az ostor csapása, de a nyelv csapása csontokat tör össze. ¹⁸Sokan elhullottak már a kard élétől, de nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől. ¹⁹Boldog az az ember, aki rejtve van előle, és a gonosz nyelvnek nem lesz martaléka. Aki nem kénytelen igáját vonszolni, s akit kötelei nem kötnek gúzsba. ²⁰Mert igája vasból készült iga, és vasból fonták a köteleit is. ²¹A halál, amit hoz, rossz halál, nála még az alvilág is jobb. ²²A jámborok fölött nincsen hatalma, ők a lángjaiban nem perzselődtek meg. ²³Akik elhagyják az Urat, azok hatalmába esnek, kigyullad bennük és nem alszik el többé. Úgy ront rájuk, mint a vad oroszlán, és párduc módjára széjjeltépi őket. ²⁴Lám, a birtokodat tövisbokorral keríted, ezüstöd, aranyad zár mögé helyezed.²⁵Szavadnak is legyen mértéke és súlya, ajtaja és zárja legyen a szádnak is. ²⁶Vigyázz, nehogy a nyelved miatt elbukjál, ellenséged előtt, aki rád les, el ne ess.

3Jn 1

János harmadik levele

Bevezetés.

1¹Én, „az Öreg”, kedves Gájuszomnak, akit az Igazságban szeretek. ²Kedvesem, kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is.

Gájusz dicsérete.

³Nagyon örültem, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz. ⁴Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak. ⁵Kedvesem, te helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt. ⁶Ez bizonyítja szeretetedet az egyház színe előtt; jól teszed, ha ezentúl is Istenhez méltó útravalóval bocsátod őket útnak. ⁷Mert az ő nevéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadtak el semmit. ⁸Ezért ezeket az embereket nekünk kell befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az Igazság szolgálatában.

Diotrefész megrovása.

⁹Írtam valamit az egyháznak, de Diotrefész vezetésre törekszik, nem fogad el minket. ¹⁰Ezért, ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból. ¹¹Kedvesem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentől van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent.

Demetriusz ajánlása.

¹²Demetriusz mellett mindenki, még maga az Igazság is bizonyságot tesz; mi is tanúskodunk, és te tudod, hogy igaz a tanúságunk.

Befejezés.

¹³Még sok mindent tudnék neked írni, de nem akarom neked tintával és nádtollal írni. ¹⁴Remélem, hogy rövidesen látlak, és akkor élőszóval beszélgetünk. ¹⁵Béke veled! Üdvözölnek barátaid. Üdvözöld barátainkat név szerint.